Gyakran ismételt kérdések
Kttv. jogállásra vonatkozóan


 

  1. Szervezetek/Intézmények jogutódlással szűnnek meg, vagy másik szervezetbe olvadnak be. Előfordult olyan probléma, hogy az átkerülő személyek értékelését az előző (megszűnt/beolvadt) szervezetnél nem zárták le. Az új szervezet nem tudja beemelni magához a TÉR rendszerben a tisztviselőket (értékelteket) akik az átszervezéssel bekerültek, így nem tudja az új követelményeket a TÉR rendszerben létrehozni. Mit kell tenni annak érdekében, hogy az értékeltek teljesítményértékelésére vonatkozó dokumentumok kezelése továbbra is jogszerű és biztonságos maradjon?

A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) (2)-(4) bekezdései szerint, ha az értékelt személy jogviszonya év közben megszűnik, a teljesítményértékelését jogviszonya megszűnésekor akkor is el kell végezni, ha kevesebb, mint két hónapig állt az értékelő vezetőjének az irányítása alatt. Végleges áthelyezés esetén is fennáll az értékelési kötelezettség, s az új munkáltatónak figyelembe kell vennie az értékelt személyre vonatkozó - az áthelyezése előtti munkáltató által végzett - tárgyévi teljesítményértékeléseket.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) 75. § (1) bekezdés j) pontja alapján a munkáltató köteles a kormánytisztviselő teljesítményét értékelni és minősítését elvégezni, e feladat a kormányzati szolgálati jogviszonyából, illetve a vezetői tevékenységéből származó kötelezettsége. A Kttv. 155. § (1) bekezdése szerint fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő és vezető, ha kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

A fenti jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján a megszűnő, vagy integrálódó közigazgatási szervezetek értékelés alá vont kormánytisztviselőinek teljesítményértékelését a Korm. rendelet 22. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a munkáltatónak el kell végeznie. Ha e jogszabályban rögzített kötelezettségét nem teljesíti, akkor fegyelmi vétséget követ el, ellene fegyelmi eljárás indítható.

  1. Belépő dolgozó esetében, ha a dolgozó rendelkezik már TÉR adatlappal, akkor eldöntheti, hogy a korábbi adatlapot emeljük-e be az állományunkba, vagy új adatlapot szeretne?

Az új belépő dolgozónak készült már teljesítményértékelése a korábbi munkáltatójánál, viszont nem tudjuk az azonosítóját, akkor új dolgozóként kell rögzítenünk a TÉR rendszerben? A korábbi teljesítményértékelése ebben az esetben elvész?

Ha egy munkáltató megkeres minket azzal, hogy adjuk meg egy korábban nálunk dolgozó személy TÉR azonosítóját, hogy be tudják emelni a saját állományukba, akkor kiadható-e ez az azonosító, vagy csak a dolgozó kérésére adható ki? Ha kiadható, akkor milyen jogszabály alapján adhatjuk ki, vagy kérhetjük be más munkáltatóktól?

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 184. §-a szerint a teljesítményértékelés a személyi anyag része, amelyet 50 évig őrizni szükséges. Álláspontunk szerint a korábbi azonosítót a korábbi munkáltatótól kell az új munkáltatónak elkérnie a Kttv. 184. § (3) bekezdése alapján.

A teljesítményértékeléssel összefüggő jogszabályok arra vonatkozóan nem tartalmaznak rendelkezést, hogy hány adatlappal rendelkezhet az érintett közszolgálati tisztviselő.

  1.  Ha az új belépő dolgozó olyan munkáltatótól jött, ahol nem a TÉR Centrum programot használják, hanem saját programot, akkor  hogyan tudjuk a korábbi értékelését figyelembe venni, illetve figyelembe kell-e vennünk az év végi minősítésnél?

Ha az új belépő teljesítményét a korábbi munkáltatójánál 2013. július 1-jétől a Kttv., valamint a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet és a közszolgálati tisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 10/2013. (VI. 30.) KIM rendelet alapján kellett értékelni, illetve mérni, az e rendszer alapján rá vonatkozó teljesítményértékelést figyelembe kell venni az év végi minősítésnél.

  1. Kilépő dolgozó esetében az értékelést követően van-e arra lehetőség, hogy a dolgozó kérésére ne csak állományon kívül helyezzük az adatlapját, hanem töröljük is a TÉR rendszerből? Milyen esetekben lehet törölni az adatlapot?

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 184. §-a szerint a teljesítményértékelés a személyi anyag része, amelyet 50 évig őrizni szükséges.

  1. Olyan dolgozó esetében, akinek a szakmai munka értékelése egy korábbi munkáltatónál történt, teljesítményértékelésére azonban nálunk kerül sor, hogyan kell figyelembe venni a szakmai munka értékelését?

2013. év első felében nem volt teljesítményértékelés, helyette a szakmai munka értékelését kell figyelembe venni. Az év végi minősítés során 50-50%-ban számít be a szakmai munka értékelése és a második féléves teljesítményértékelés? A 2013. év végi minősítés hogyan fog megtörténni, hiszen az első féléves szakmai munka értékelését nem lehet rögzíteni a programban. Illetve iránymutatást kérünk arra vonatkozóan, hogy hogyan tudjuk számszerűsíteni a szakmai munka értékelését.

A Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése alapján a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában a 2013. évre vonatkozó minősítésnek  2013. július 1-je és 2013. december 31-e között a teljesítményértékelés eredményét kell tekinteni. Nem kell ezért számszerűsíteni az első féléves szakmai munka értékelését. Ugyanakkor értelemszerűen az első féléves szakmai munkát figyelembe veheti a munkáltató az év végi értékelésnél/minősítésnél.

  1. Olyan dolgozó részére, akinek van szakmai munka értékelése, de nincs teljesítményértékelése - mert pl. július 15-től tartós távollévő – kell készíteni minősítést a szakmai munka értékelése alapján? Ha kell, akkor hogyan kell rögzíteni a programban? Értékelőlapja ugyanis nincs.

A Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése szerint a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában a 2013. évre vonatkozó minősítésnek 2013. január 1-je és 2013. június 30-a között a szakmai munka értékelését, 2013. július 1-je és 2013. december 31-e között a teljesítményértékelés eredményét kell tekinteni. Ha nem volt teljesítményértékelése tartós távollét miatt, akkor a szakmai munka értékelését kell minősítésnek tekinteni.

  1. Legalább három, legfeljebb négy munkaköri egyéni teljesítménykövetelményt kell meghatározni, mely lehet első féléves, második féléves, illetve éves. Kell-e mindenképpen első féléves, második féléves és egész éves teljesítménykövetelmény is, vagy elég pl. év elején három egész éveset kitűzni? Ezeket össze lehet adni, hogy meglegyen a három vagy négy, vagy a féléves csak félnek számít, és amennyi első féléves volt, annyi második féléves is kell?

Kttv. 130. §-a alapján legalább évi két teljesítményértékelésre sor kell, hogy kerüljön. Ezért féléves célkitűzéseket mindenképpen szükséges meghatározni. A félévre tűzött célkitűzés is egy egész teljesítménykövetelménynek számít.

  1. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – tárgyévben a féléves teljesítményértékelést megelőzően további teljesítményértékeléseket is végezhet, két teljesítményértékelés között azonban legalább két hónapnak el kell telnie. Ha valamilyen okból egy dolgozót a vezető pl. május 30-án értékel, akkor június 15 és július 15. között (a féléves teljesítményértékeléskor) nem értékelheti újra? Ha nem, akkor mikor kell május 30-át követően újra értékelni? A második féléves teljesítménykövetelményeket mikor kell meghatározni a dolgozó részére?

Úgy szükséges időzítenie a munkáltatónak az év közbeni teljesítményértékeléseket, hogy a féléves teljesítményértékelés a Korm. rendeletben meghatározott időintervallumban történjen, ez a munkáltató felelőssége.

  1. Kell-e 2013-ra vonatkozóan minősítést készíteni azon dolgozók részére, akik 2013.12.31-én, vagy például 2014.01.10-én, és 2014.01.31-én lépnek ki?

Akinek 2013. december 31-én szűnik meg a jogviszonya, nem lehet minősítést készíteni, hiszen a Korm. rendelet értelmében ezt, 2014. januárban kell megtenni. A 2014. januárban kilépők részére szükséges minősítés elkészítése.  

  1. Ha 2013. december 1. napjával új belépőnk van, akinek a jogviszonya keletkezésétől számított 30 napon belül meg kell állapítani a teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemeit. Új belépők esetén teljesítményértékelésre csak akkor kerülhet sor, ha az értékelt személy az értékelés alapjául szolgáló időszakban legalább 2 hónapig az értékelő vezetőjének irányítása alatt állt. Ebben az esetben mit tekintünk az értékelés alapjául szolgáló időszaknak, hogyan kerül feltüntetésre a követelmények meghatározása dokumentumon, tekintve, hogy január 1-től január 31-ig kell értékelni, minősíteni valamint az első félévre vonatkozó követelményeket meghatározni?

A 2013. év december 1-jén kinevezett közszolgálati alkalmazott esetében a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 21. § (1) bekezdése értelmében a kinevezést követően harminc napon belül, így 2013. december 31-ig kell a teljesítménykövetelményeket kitűzni. Az érintettnek ennek megfelelően 2013. évben már nem lesz értékelési időszaka. A 2014. évre szóló teljesítménykövetelmények kitűzését a Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján 2014. január 31-ig kell végrehajtani.

  1. Szervezetünknél  2013. augusztus 1-től vezető  helyébe új értékelő vezető lépett, aki ezen az osztályon ügyintézői státuszban, - mint vezető  értékeltje - dolgozott. Az előző vezetőt így állományon kívül helyeztem, az új vezetőt pedig kijelöltem a helyére, mint értékelő személyt.
    Ebben az esetben a júliusi hónapra kell az új vezetőről (aki akkor még csak értékelt volt) értékelést készíteni?
    Ha igen, ki írja meg róla az értékelést, hiszen az értékeltje már nem dolgozik a szervezetnél.
    Elegendő az, ha új vezető értékelője átírja a régi követelményeit?
    Mi a teendő ebben az esetben?

A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 22. § (3) bekezdése szerint, ha az értékelt személy munkaköre a tárgyév során módosul,

  1. a korábbi munkakörében a korábbi munkakör tekintetében illetékes értékelő vezető végzi el a teljesítményértékelését a soron következő teljesítményértékeléskor,
  2.  az új munkakörben az új munkakör szerint illetékes értékelő vezető az értékelt személy munkába lépését követő harminc napon belül új kötelező és - a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában - ajánlott teljesítményértékelési elemeket állapít meg.

A fentieknek megfelelően az újonnan kinevezett osztályvezető beosztotti tevékenységére vonatkozó értékelését – a korábbi munkakör tekintetében illetékes értékelő jogviszonyának megszűnése miatt – az új, vezetői munkakör szerint illetékes vezető (hivatalvezető) végzi el. A hivatalvezető, mint az új munkakör szerint illetékes értékelő vezető az új munkakörbe történt kinevezést követő harminc napon belül egyúttal az osztályvezetőnek - mint értékelt személynek – a vezetői munkakörre vonatkozó új kötelező és – külön döntés esetén – ajánlott teljesítménykövetelményeket állapít meg.

  1. Létszámunkba felvételre került olyan kolléga, aki kirendelésre került egy másik közigazgatási szervhez, de állományban jelenleg nálunk szerepel. Kérdésünk az lenne, melyik hivatalnál kell az adott kormánytisztviselőnek a TÉR rendszerben megjelennie, illetve aki az értékelést végzi, annak kell e gondoskodni a kormánytisztviselő TÉR rendszerbe való elhelyezéséről, vagy a hivatalunknak ahonnan kirendelték.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) 51. § (4) bekezdése szerint az átirányítás, kirendelés, kiküldetés alapján történő munkavégzés időtartama külön-külön nem haladhatja meg - a munkáltatói jogkör gyakorlója és a kormánytisztviselő eltérő megállapodása hiányában - naptári évenként a negyvennégy munkanapot. A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 22. § (1) bekezdése szerint a teljesítményértékelésre - a 20. § (1) bekezdésében, valamint a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltéréssel - csak akkor kerülhet sor, ha az értékelt személy az értékelés alapjául szolgáló időszakban legalább két hónapig az értékelő vezetőjének irányítása alatt állt.

A Kttv. kirendelésre, illetve a Korm. rendelet kötelező értékelési időszakra vonatkozó rendelkezéseinek együttes értelmezése alapján a kirendelt kormánytisztviselő teljesítményértékelését és TÉR informatikai rendszerben történő megjelenítését a kirendelő közigazgatási szervezetnél kell végrehajtani. A kirendelés időtartama alatt végzett munkát annak a szervezetnek a bevonásával kell értékelni, ahová a kirendelés történt.

  1.  Jutalom kifizetése önkormányzatnál
    Dolgozónknak, munkaköri feladat (egyik eleme) kiemelkedő elvégzése miatt (rendezvény-szervezés) jutalmat szeretnénk fizetni. A Kttv. 2011. évi CXCIX. tv. 130. § (4) bekezdése szerint: „A teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető.” Tehát akkor a 2013. 07. 31-ig meghatározott elemeket értékelnem kell, ahhoz, hogy jutalmat tudjunk adni. Ilyen esetben minden elemet értékelnem kell vagy csak az adott elemet? Engedi-e a rendszer a rész-értékelést vagy csak a teljest? Ha most értékelnék, akkor újabb követelmény elemeket kell meghatározni? Két értékelés között pedig el kell telnie két hónapnak, így ha most értékelnék, akkor 2014.01.01-31-ig, újra tudom teljesíteni az értékelést.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. (továbbiakban: Kttv.) 130. § (4) bekezdése szerint a teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető. A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 12. § (3) bekezdése szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója - a szervezet sajátosságaira tekintettel - tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet. Két teljesítményértékelés között legalább két hónapnak el kell telnie. A 2013. év júliusában meghatározott valamennyi teljesítménykövetelményt két hónap együttalkalmazást követően időarányosan értékelni lehet, és az addig elért teljesítmény szintjének megfelelően a Kttv. 130. §-ában foglaltak alapján fizethető jutalom.  A 2013. júliusában meghatározott teljesítmény követelmények kettő hónapos részértékelését követően hatályban maradhatnak.

  1.  Célfeladat
    A Kttv. 154. § (1) bekezdés szerint adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért stb. teljesítmény értékelés alapján jutalomban részesíthető. A (2) bekezdésben említi a célfeladatot, de ha jól értelmezem, ehhez nem kell teljesítményértékelést végezni.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. (továbbiakban: Kttv.) 154. § (2) bekezdése szerint a hivatali szervezet vezetője - ide nem értve a helyettesítést - rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a kormánytisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A hivatali szervezet vezetője a célfeladat eredményes végrehajtásáért - a kormánytisztviselő illetményén felül, írásban, a célfeladat megállapításakor vagy teljesítésének igazolásakor - céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül. E törvényi rendelkezések szerint a célfeladat eredményes végrehajtásaként kifizethető céljuttatás nincs teljesítményértékeléshez kötve.

  1. Többletfeladat
    Ha az ajánlott elemek között többletfeladatot határozok meg, teljesítményértékelést követően azokra fizethetik ki a jutalmat?

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. (továbbiakban: Kttv.) 130. § (4) bekezdése szerint a teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető. A jutalmat a munkáltató által meghatározott valamennyi teljesítménykövetelmény értékelését követően lehet kifizetni.

  1. Kikre terjed ki a 10/2013. (I.21.) Kormányrendelet hatálya?
  • A Kttv. 1. és 2. §-ban meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőre;
  • A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott fegyveres szervekre és a hivatásos állományú tagjára;
  • A honvédek jogállásáról szóló CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.)87 § (2) bekezdésében meghatározott hivatásos és szerződéses állományú tisztekre és altisztekre.
  1.  A 10/2013. (I.21.) Kormányrendelet hatálya kire nem terjed ki?
  • a szakmai vezetőre (közigazgatási államtitkárra és helyettes államtitkárra);
  • a kabinetfőnökre;
  • a politikai tanácsadóra és a politikai főtanácsadóra;
  • az önkormányzati tanácsadóra és főtanácsadóra;
  • a kormányzati ügykezelőre;
  • a közszolgálati ügykezelőre, valamint
  • a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóra.
  1.  A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésben részt vevő Értékelő vezetőnek mik a feladatai?

Az Értékelő vezető a teljesítményértékelés folyamatának, valamint az évzáró minősítés végrehajtásának meghatározó szereplője és fő felelőse – beosztásából adódóan, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőtől külön e feladatteljesítésre kapott felhatalmazás alapján.
Az Értékelő vezető – a Kttv. által valamint a R.1 §˛bekezdésének a) pontjában nevesített vezetői felmentett vezetői kört leszámítva – nem csak értékelőként, hanem értékeltként is köteles részt venni a teljesítményértékelés és a minősítés folyamatában.

A teljesítményértékelés folyamatában a beosztott munkatársai bevonásával meghatározza részükre az adott időszakra vonatkozó teljesítménykövetelményük elemeit.

Folyamatosan nyomon követi a teljesítményeket, és ezek alakulásáról visszajelzést biztosít.

Elvégzi a teljesítmények rész- és évzáró értékelését.

  1.  A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésben részt vevő Helyi szervezeti támogatónak mik a feladatai?

A teljesítményértékelés helyi, szervezeti folyamatának összefogója és koordinálója a szervezeti támogató munkatárs. Szakmai szempontból ajánlott, hogy a humánpolitikai munkatársak köréből kerüljön kijelölésre.

Egy adott szervezet munkatársainak nyilvántartása, értékelő vezetők-értékelt személyek összerendelése, a szervezeti egységek hierarchikus összeállítása és az értékelő vezetők értékelési folyamatainak módszertani támogatása is a feladatai között szerepel.

Figyelemmel kíséri az értékelő vezetők munkáját és szükség esetén figyelmezteti őket a határidőkre, a lezáratlan feladatokra stb.

Elkészíti az eredmény-listákat, a statisztikai lekérdezéseket és ezekről tájékoztatja a szervezet vezetőjét.

Összegyűjti a rendszer használatával kapcsolatos tapasztalatokat és azokat továbbítja a KIH felé.

  1.  A teljesítményértékelés komponensei közül mi jellemző a mérésre és az értékelésre?

A mérés esetében konkrétan meghatározható az elvárt eredmény, az elvárt határidő és az elvárt mérőpont vagy  indikátor is.

A teljesítményértékelés alkalmazása szempontjából azokat a tevékenységeket tekintjük értékelésnek, amikor nem lehet mérhető mutatókkal dolgozni, hanem az értékelő vezető felelősségére, felkészültségére, tapasztalatára, realitásérzékére, elfogulatlanságára kell építeni a feladat megoldását.

  1.  Az egyéni fejlesztési célok meghatározásakor figyelemmel kell lenni a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet szabályaira?

Ajánlott ezeket figyelembe venni, hiszen említett rendelet szerint az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az éves teljesítményértékelés során.
Viszont fontos utalnunk arra, hogy e szabályok csak 2014. január 1-jétől élnek teljes körűen, 2013. évre vonatkozóan még átmeneti rendelkezések szerint működik az új továbbképzési rendszer.

  1. Ha valaki tartósan távollévő, akkor neki csak akkor kell meghatározni a teljesítménykövetelményeket, ha munkába állt?

Igen, amíg a tisztviselő tartósan távol van, nem lehet számára célokat (teljesítménykövetelményeket, fejlesztési célokat stb.) kitűzni, hiszen nem végez munkát.

  1. Ha a dolgozó 2013. július 1-től munkavégzés alóli mentesítését tölti és 2013. augusztus 31-én kilép, akkor neki kell meghatározni teljesítménykövetelményeket? Ha igen, akkor hogyan kell értékelni?

Mivel a tisztviselő mentesítve van a munkavégzés alól július 1-jétől, ő már nem fog érdemben munkát végezni a munkáltatónál, így – munkavégzés hiányában – nem lehet részére célokat sem tűzni.

  1. Milyen szabályok vonatkoznak a teljesítményértékeléssel kapcsolatosan a gyesen lévő, vagy a gyes megkezdése előtt szabadságon lévő tisztviselőkre?

Erre a kérdésre a 8. pont alatti válasz az irányadó, figyelemmel arra, hogy mind a TGYÁS-on, GYED-en, GYES-en, GYED-en lévő, mind pedig a TGYÁS, stb. megkezdéséig szabadságon lévő tisztviselő tartósan távollevőnek minősül.

  1. Miként kerül sor a rendszerben a jegyzők értékelésére, a polgármester milyen módon rögzíthető, hiszen nem a Hivatal munkatársa, róla ebben a rendszerben értékelés nem készül, ugyanakkor ő a jegyző értékelését végző személy?

Ahhoz hogy a polgármester értékelőként részt tudjon venni a teljesítményértékelés folyamatában, őt is rögzíteni kell a rendszerbe. Még abban az esetben is, ha ő nem a Hivatal munkatársa, és róla értékelés nem készül.

Tekintve, hogy a TÉR webes felületén rögzített szervezeti felépítésnek nem feltétlen szükséges megegyeznie az adott szervezet szervezeti és működési szabályzatában foglalt hierarchikus felépítéssel, a polgármestert egy a jegyző fölé rendelt, fiktív szervezeti egység rögzítését követően („Polgármesteri Hivatal”), annak vezetőjeként tűntethetjük fel.

  1.  A Win Tiszt rendszerből állítjuk elő az adatokat az importáláshoz. Az ellenőrzés során a TÉR rendszer nem jelez hibát, de feldolgozásnál „Adatbázis hiba” jelzéssel leáll a bevitel. Ennek mi lehet ennek az oka?

A munkatársak adatainak importálása a legtöbb szervezetnél a Win Tiszt rendszerből történik. A Win Tiszt rendszer a munkatársak azonosítására minden szervezetnél egytől induló sorszámot használ. Ennek következtében, ezeknek az adatoknak a TÉR rendszerbe történő importálása során megyegyező azonosítók kerülnek az adatbázisba és ezért a rendszer adatbázis hibát jelez.

Javasoljuk, hogy a Win Tiszt rendszerből történő adatimportálás esetén a feltöltést megelőzően az azonosítót tartalmazó oszlopból az ott található értékekeket töröljék, ez az oszlop maradjon üresen, mivel ebben az esetben a munkatárs kódját a TÉR rendszer generálja, elkerülve az azonos kódok előfordulását.

  1.  Mi lehet annak az oka, hogy az értékelők adatainak bevitelét követően kiküldtük részükre az azonosítót és a jelszót, mégis többen visszajelezték, hogy nem kapták meg a levelet?

A TÉR rendszer a KIH-ben lévő levelezőszerveren keresztül küldi ki e leveleket. Az erre használt postafiókban látjuk, hogy a szervezeti támogatók által az értékelőknek küldött értesítések (azonosító és jelszó) több esetben hibás e-mail cím miatt kézbesíthetetlenek voltak. Tehát ezekben az esetekben a szervezeti támogató rögzítette hibásan az email címet.

Kérjük, hogy minden támogató különösen ügyeljen a helyes e-mail címek beírására. Amennyiben lehetséges, ellenőrizzék, hogy minden értékelő megkapta-e az értesítést.

  1.  A munkáltatói jogkör gyakorlója kiterjesztheti-e az ügykezelőkre is a teljesítményértékelés szabályait?

Az ügykezelőkre is el lehet rendelni, hogy a teljesítményértékelésre vonatkozó szabályok - a Kttv. 211.§-ában foglaltak figyelembe vételével - megfelelően alkalmazandóak.

  1.  A 10/2013 (VI.30.) KIM rendelet 6.sz melléklete alapján a munkáltató jogkör gyakorlója dönthet úgy, hogy a szervnél foglalkoztatott munkavállalókra is alkalmazza – a közszolgálati szabályzatban elrendeli - a teljesítményértékelés szabályait. Ebben az esetben a munkavállaló lehet-e akár értékelésbe bevont vezető?

Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójának a döntése alapján alkalmazni kell a teljesítményértékelés szabályait a munkavállalókra, a munkavállaló felett az ő felette munkáltatói jogkört gyakorló vezető az értékelő vezető. Ha a munkavállaló munkáltatói jogkör gyakorlója is munkavállaló, akkor ő is lehet értékelő vezető.

  1.  Állományon kívüli munkatárs befogadásához tudnom kell az illető azonosítóját. Hogyan jutok hozzá?

Ez a nyolc számjegyből álló azonosító olvasható az értékelt valamennyi, a TÉR rendszerből letöltött értékelőlapján. A kinyomtatott értékelőlapokat az új munkatárs személyügyi anyaga tartalmazza. Amennyiben valamilyen oknál fogva nem állnak rendelkezésre értékelőlapok, az azonosítót az új munkatársat korábban foglalkoztató szervezet helyi támogatójától kaphatja meg.

  1.  A ......... Megyei Kormányhivatal esetében, a TÁMOP program keretében foglalkoztatott munkatársak munkáltatói jogkör gyakorlója a Munkaügyi Központ igazgatója, egy része a  Járási Hivatalok Munkaügyi Kirendeltségein végeznek munkát. Ki állapítja meg a teljesítménykövetelményeit és ki értékeli azokat, akik a Munkaügyi Kirendeltségeken dolgoznak (Munkaügyi Központ Igazgatója, Járási Hivatalok vezetői, Munkaügyi Kirendeltségek vezetői)?

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 130. § (1) bekezdése alapján a kormánytisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § b) pontja alapján értékelő vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört átruházza.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 2010. évi CXXVI. törvény 15. § (2) bekezdése alapján a szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - a 20/B. §-ban meghatározott kivétellel - a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja. A 20/B. § szerint a járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hivatalvezető gyakorolja.

A fenti rendelkezések együttes értelmezése alapján a TÁMOP programban résztvevő kormánytisztviselők tekintetében a teljesítménykövetelményeket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. Így amennyiben az érintettek a Munkaügyi Központ, mint ágazati szakigazgatási szerv állományába tartoznak, a teljesítménykövetelményeket a központ vezetője (igazgató) határozhatja meg, mely jogát a Korm. rendelet 4. § b) pontja alapján átruházhatja helyettesére (igazgatóhelyettesre).

  1.  Mikori dátumú állományt kell felvinni a rendszerbe? A kérdés azért merül fel, mert van olyan dolgozó, akinek a jogviszonya 2013. július 31. napjával megszűnik, vagy akinek a jogviszonya 2013. augusztus 1. napjával kezdődik. A 10/2013. (I.21.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseinek (25.§ (3) bekezdése) figyelembe vételével esetleg a 2013. július 1. szerinti állományt, mivel addig a szakmai munka értékelése van, és azt követően van teljesítményértékelés?

Az informatikai rendszerbe történő adatfelvitellel összefüggésben a jogszabályok konkrét határidőt nem tartalmaznak, ezért az időpont munkáltatói mérlegelésben és felelősségben van. A rendszer azonban július 1-től működik ezért ajánlható a szerveknek, hogy a felvitel dátuma ezen időpont legyen, így a folyamatos jogviszonyban álló teljes személyi állomány adatköre a rendszerbe kerül. Akinek 2013 júliusában vagy augusztusában szűnik meg a jogviszonya, azt a két hónapos együttalkalmazási szabály miatt a rendszerbe nem kell felvinni (nincs mit értékelni, jogkövetkezmény sincs).

  1.  A 10/2013. (I.21.) Korm. rendelet 22.§-a szerint, ha az értékelt személy jogviszonya év közben megszűnik, teljesítményértékelését jogviszonya megszűnésekor akkor is el kell végezni, ha kevesebb, mint két hónapig állt az értékelő vezetőjének az irányítása alatt. A (3) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak az értékelt személy végleges áthelyezése esetén. Az új munkáltatónak figyelmembe kell vennie az értékelt személyre vonatkozó - az áthelyezése előtti munkáltató által végzett - tárgyévi teljesítményértékeléseket. Ezek alapján mi a teendő azzal a dolgozóval, akinek a jogviszonya 2013. július 31. napjával megszűnik, illetve azzal a dolgozóval, akinek a jogviszonya 2013. augusztus 9. napjával szűnik meg? Kapcsolódva az előző pontban írtakhoz, ha a rendszerben a július 1. szerinti állománnyal kell indulni, akkor az ő munkájukat a fentiek alapján egy, illetve közel másfél hónap alapján kell értékelni? Ez viszont azért érdekes, mert a Korm. rendelet átmeneti rendelkezései (25.§ (2) bekezdése) azt is írják, hogy a közszolgálati tisztviselő részére a teljesítményértékelés második félévre vonatkozó kötelező elemeit 2013. évben 2013. július 31-ig kell megállapítani. Tehát ez alapján, hogy értékelhető a dolgozó július 1-től, ha a követelmények meghatározására július 31-én kerül sor? Ez ellentmondásos, és alkalmazhatatlan is.

A Korm. rendelet 22. §-ában foglaltak nem átmeneti, hanem döntően a teljes értékelési évre vonatkozó  szabályok, mert az átmeneti szabályokat a 25. § tartalmazza. Ennek megfelelően a 2013. második féléves időszakban, ha valakinek a jogviszonya július és augusztus hónapokban (tehát még a két hónapos együttalkalmazás időtartama előtt) megszűnik, annak az adatait – erre vonatkozó jogszabályi előírás hiányában – nem kell felvinni a rendszerbe és nem kell értékelni sem mivel nincs kitűzve követelmény.  Így már a 22. §-ban foglaltak alkalmazása egyértelmű, mivel az érintetteket jogviszonyuk megszűnésekor vagy áthelyezéskor lehet és kell értékelni, számukra már volt követelmény kitűzve és így lehet értékelni akkor is ha két hónapnál kevesebb időtartam alatt ált az értékelő irányítása alatt.

  1.  Milyen szabályok érvényesek a prémium éveket töltő közszolgálati tisztviselőre?

A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (Péptv.) 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján a prémiumévek programban való részvétel egyik feltétele, hogy a határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező programban részt vevő hozzájárul határozatlan idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának határozott idejű jogviszonnyá történő módosításához, és elfogadja foglalkoztatásra irányuló jogviszonya tekintetében a prémiumévek programban történő részvétellel összefüggésben e törvényben meghatározott, a Kttv.-ben foglaltaktól eltérő szabályokat. Vagyis a prémiumévek programban részt vevő ugyanolyan kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve közszolgálati jogviszonyban áll, mint a „normál” közszolgálati tisztviselők.

A Péptv. 4. § (5) bekezdése szerint a programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Kttv. rendelkezéseit - a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- és előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével - megfelelően alkalmazni kell.

A Péptv. 4. § (2) bekezdése szerint a programban részt vevő munkakörrel nem rendelkezik, a  jogviszony időtartama alatt a munkáltatója által igényelt, hetente - munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában - legfeljebb 12 óra időtartamú, iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkát köteles a munkáltató erre irányuló, a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó szabályok szerint megadott utasítása esetén elvégezni.

A fenti rendelkezésekből következően a programban részt vevők számára a közszolgálati teljesítményértékelés alkalmazásának kötelező előírása a teljesítményértékelés céljával, illetve rendeltetésével ellentétes lenne. A teljesítményértékelés lényege ugyanis az, hogy a rendszeres munkavégzés legyen szabályos időközönként mérve, illetve értékelve és a teljesítményértékelés, minősítés eredménye a díjazáshoz, illetve előmenetelhez legyen köthető. Mindezek alapján – mivel ezek a lényegi követelmények nem teljesülnének a programban részt vevők vonatkozásában – megítélésünk szerint nem lehet előírni a közszolgálati teljesítményértékelés szabályainak kötelező alkalmazását a prémiumévek programban részt vevők esetében.

Ugyanakkor, amennyiben a programban részt vevő számára a munkáltató viszonylag rendszeresen rendel el munkavégzést, a munkáltató dönthet úgy, hogy értékeli a programban részt vevő teljesítményét. Ezt megteheti egyedi teljesítményértékelési szabályok kialakításával, de megteheti a közszolgálati teljesítményértékelés szabályainak értelemszerű, megfelelő alkalmazásával is (pl.  értelemszerűen meghatározható elemek lehetnek: a kompetencia alapú munkamagatartás értékelése, vagy az ajánlott elemek közül pl. fejlesztési célokat részére is meg lehet határozni (pl. valamilyen képzésen való részvétel teljesítését).

TERAPP3